éjszárny (bán andrás) - láthatatlan csillagok

rámzuhan az éjszaka és nem tudok mit kezdeni az érzéssel. lassan emelkedik a füst, és hullámzani kezd a szívverésem ritmusára. a megszokott tárgyak körben, asztal, falak, és én, bezárva, mint a belsõ köd a cigarettavégbe. hülye hasonlatok, mintha számítana mivel próbálom leírni a megfoghatatlant. kérdések, csend, szilánkokban tükrözõdõ emlékek.
utazom a hangulatok szárnyán magamba zuhanva, mint a korlátok között a földszintig hulló papíros a negyedikrõl a lépcsõházban.

nem tudom hol vesztettem el a világot. elnémuló virágok között surranok az éjszakában, harmat, sár, a szirmok ívén szikrázó neoncsillagokban alszik bennem a város. mintha lennék, repülni kezdenek a képek, és köztük te, magadhoz húzol, ahogy szememet a fény. álmodnék veled, de a derengés határán belémremeg, te nem engeded, és zuhanok tovább életeket, emeleteket. aztán a hiány, ez a rohadt belsõ magány reszketni kezd, és borsódzó bõröm mélyébõl vágyja a sohasem volt emlékeket. itt voltunk boldogok. az álmok és a lehetett volna határán figyeltél rám, itt érzem, ahogyan rámnézel, és állok a lelkem élén, talpam a pengén, balra a semmi és jobbra a nemlét, itt, ahol minden véget ért mielõtt elkezdõdött volna, itt tiszta vagy, ahogy én is.
áthoználak a valóságba, nem engeded.
átkozod hogy áthoználak, és sírsz ahogy a tükörhöz érsz.
köztünk az üveg, te nem látod, én a másik oldalon tehetetlenül fájok, és lennék bármi, hogy lásd milyen börtön lett a burok amit magadnak szõttél.
meddig menekülsz magad elõl? meddig taposod még amit nem látsz? meddig hazudod hogy nem érzel engem az üveg túlsó oldalán?
igen, ha akarod nem létezem, és mint valahol mélyen az álmod, amíg ébren vagy, csak a tudatod határán emlékezem.
menekülsz. messze, máshoz, magadba, mindegy, csak tõlem szabadulj, rázod magad dacosan, és ha már muszáj lenne látnod, inkább megvakulsz... mikor vezsed észre, hogy én te vagyok? hogy a lelkedbe égtem, és ha épp nem is akarsz látni, én épp úgy mindig ott vagyok, ahogy a nap fényében láthatatlanul az égen a csillagok. mikor hiszed el, hogy hajnalban nem tûnnek el, és nem a semmibõl lesznek újra este, és hogy bár az ég színe változik, és néha nem látod, de körbeölelik a csillagok ezt a világot.
félrelöksz, menekülsz, tagadsz és megtaposol, de ha bánt valami hozzám zuhannál vissza, hiszen tudod, mindig várlak.
jössz, megállsz, megijedsz ahogy a szememben látod tükrözõdni magadat,
és félrelöksz, elfutsz, bármit, csak ne kelljen bevallanod,
hogy az az arc a könnyeimben te vagy.
hihetetlen ugye? nem tökéletes, és megsértõdsz. és elfutsz,
mielõtt még észrevehetnéd, hogy az álmaimban megfeszülve, mint egy angyalt, a fény határán tartalak.
 
 

Hozzászólások   

 
#1 Rozsa Ágnes 2008-07-12 07:58
Zoli! Vagy bĂĄn, vagy mindegy, aki Ă­rta. Ahoz szĂłl.
EnnĂŠl megrĂĄzĂłbb, gyĂśnyĂśrĹąbb Ă­rĂĄst rĂŠgen olvastam. A szĂ­vemig hatolt.
Csodålatos a stílusod, pont a kedvencem. Felveszlek a kedvenceim kÜzÊ. Ágnes.
 
 
#2 éjszárny 2008-07-12 12:51
köszi.
és zöldi, nem zoli, ezt nem tudom honnan vetted :-)
 
 
#3 Jones 2008-11-21 21:22
Jaj, Zöldi, ugye írsz még ilyeneket? Vigyázz magadban arra, aki ezeket írja!... Olyan nagy kár lenne, ha engednéd, hogy elvesszen.
 

You have no rights to post comments

éjszárny-hírlevél

itt tudsz feliratkozni a hírlevélre, nem spam, mindössze a lényeges dolgokról értesítelek rendszertelenül és ritkán (pl letölthető új zene, írás stb)

Támogatás


Strict Standards: Only variables should be assigned by reference in /home/schlncom/public_html/zoldi/modules/mod_nova/mod_nova.php on line 25

Strict Standards: Only variables should be assigned by reference in /home/schlncom/public_html/zoldi/modules/mod_nova/mod_nova.php on line 110

Strict Standards: Only variables should be assigned by reference in /home/schlncom/public_html/zoldi/modules/mod_nova/mod_nova.php on line 346

Strict Standards: Only variables should be assigned by reference in /home/schlncom/public_html/zoldi/modules/mod_nova/mod_nova.php on line 359

Strict Standards: Only variables should be assigned by reference in /home/schlncom/public_html/zoldi/modules/mod_nova/mod_nova.php on line 425

Strict Standards: Only variables should be assigned by reference in /home/schlncom/public_html/zoldi/plugins/content/jw_sigpro/jw_sigpro.php on line 51

Strict Standards: Only variables should be assigned by reference in /home/schlncom/public_html/zoldi/plugins/content/jw_sigpro/jw_sigpro.php on line 52

tisztelt látogató,

ezúton szeretnélek megkérni,hogy ha tetszik amit itt találtál,és van rá lehetőséged,akkor támogasd az oldal működését,tetszőleges pénzadománnyal illetve megosztással.ez sokat segítene abban, hogy az oldal továbbra is tudjon működni,és minél több írás, kép, zene születhessen.ha nem tudod, az sem gond, amíg az oldal működik, továbbra is ingyenes marad.

a támogatási lehetőségeket IDE KATTINTVA tudod megtekinteni.

köszönettel,

éjszárny

 

...és egy részlet Kerouac Útonjából, csak mert szeretem, és talán mást is eltalál: "Azért mikor kinn ülök a folyó lerobbant rakodópartján napnyugtával, és az ég New Jerseynek nyúló sávját figyelem, és elgondolom, hogy az éggel egyközûen épp ilyen hosszü sáv föld ível a nyugati partig, és a földön út vonul, és az út hossza az álma mindenkinek, és lowában, tudom, a gyerekek ilyenkor sírnak, mert ott nem bánják, ha sír a gyerek, azért ne sírjatok, mondom innen, mert a csillagok feljönnek mindjárt, és nem tudjátok, hogy az Isten Micimackó? az ég pedig odébb a prérire hajlik, és hullajtja rá diadémjait, mikor alig tûzte még a fekete éjszakára, a föld áldására, a folyók csendesítésére, csúcsok sipkájául, és elrejti benne a végsõ part titkát, hogy senki ne tudja, mi lesz, csak az öregedés foszló ruháit tudja..." (Jack Kerouac: Úton)

joomla компонен��

/
asd