éjszárny zöldi, azaz bán andrás versei

nagyon nagyon

Írta: éjszárny zöldi

olyan sokáig próbáltunk mindketten
tûrni és hinni még rossz helyen,
hogy ma hiába érzed,szinte nem hiszed
nem kell, hogy ilyen legyen az életed.
amikor nem gondolkozol,
csak hagyod, hogy az legyél aki igazán vagy,
tündérré vetkõzöl, és lebegsz,
és a szerelem meztelen és szabad
és  õszintén súgod: kérlek ne eressz,
mert ott vagy ahol mindig akartál lenni
mert érzed csak így lehet igazán szeretni,
mert a szerelem átölel, lebegésben tart,
vigyáz rád, boldoggá tesz, felemel és félt
mindent megbocsájt és mégis a tiéd marad
mondd,  miért félsz édesem?
hát nem érzed? a tiéd vagyok teljesen,
és ha hagyod, az álmaidat az életeddé teszem…

szeretni nagyon-nagyon, úgy igazán,
vagy hagyni elszürkülni és múlni csak lazán?